2026. augusztus 9., vasárnap · Kutatás

A DeepMind AI-modellje egy nappal korábban jelzi előre a hurrikánokat

A Google DeepMind és a Google Research WeatherNext nevű AI-modelljéről a Nature folyóiratban csütörtökön megjelent, lektorált tanulmány szerint a rendszer a korábbi módszereknél átlagosan egy nappal hosszabb előrejelzési időt biztosít trópusi ciklonoknál: három nappal korábbi becslése annyira pontos, mint a régebbi modellek két nappal korábbi jóslata. A cikk felidézi, hogy 2025 októberében a Melissa hurrikán esetében a WeatherNext öt nappal a partot érés előtt 80 százalékos biztonsággal jelezte az 5-ös kategóriájú hurrikánként Jamaicába érkezést, ami segítette a korábbi riasztást. A kutatók szerint a ritka szélsőséges eseményekhez kevés adat áll rendelkezésre, ezért a modellt általános időjárási és ciklonadatokon egyaránt betanították, és egy ilyen mértékű előrejelzési javulás korábban egy évtizedes fejlesztést igényelt volna.

Miért fontos?

Egy lektorált Nature-tanulmány szerint az AI-alapú előrejelzés extra időt adhat az evakuálásra, ami életeket menthet hurrikánok idején.

Források

Ars Technica

Említve a tudásbázisban

szereplő Google DeepMind

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI kutatás #DeepMind#WeatherNext

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 9., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Google DeepMind: áttörés a ciklonok AI-alapú előrejelzésében

A Google DeepMind Nature-ben publikált kutatása szerint a WeatherNext nevű AI-modell a korábbi módszereknél pontosabban jósolja meg a trópusi ciklonok pályáját, intenzitását és szélszerkezetét. A vállalat állítása szerint a modell háromnapos előrejelzései olyan pontosak, mint korábban csak a kétnapos jóslatok voltak, ami átlagosan egy plusz nap előrejelzési biztonságot jelent a meteorológusoknak. A fejlesztés a National Hurricane Centerrel, a CIRA-val és a brit Met Office-szal együttműködésben zajlott, és a cég szerint már a gyakorlatban is bevált: a Melissa hurrikán 2025-ös, jamaicai partraérése előtt segített időben figyelmeztetést kiadni. A Google DeepMind most nyílt forráskódúvá teszi a WeatherNext 2 és a WeatherNext Cyclones modelleket, hogy a kutatói közösség is hozzáférjen hozzájuk.

Kis brit startup AI-ügynöke állítása szerint lekörözte az OpenAI-t és az Anthropicot

Az Inherent nevű londoni AI-labor, amelyet volt Google DeepMind-kutatók alapítottak, saját közlése szerint Faraday nevű AI-ügynöke felülmúlta az Anthropic Claude Opus 4.8 és az OpenAI GPT-5.5 modelljeit egy konkrét feladatban: publikált tudományos cikkek eredményeinek önálló, előzetes válasz nélküli reprodukálásában. A cég állítása szerint a Faraday ehhez a jóval kisebb, 27 milliárd paraméteres Qwen 3.6 modellt használja a frontier-méretű riválisok helyett, és megerősítéses tanulással próbálja megtanítani neki a „kutatói érzéket” is, vagyis hogy mely kísérletek érdemesek elvégzésre. A startup nemrég 50 millió dolláros seed-körrel lépett ki a stealth módból. Az eredmények kizárólag a vállalat saját közléséből származnak, független megerősítés egyelőre nincs.

Kutatás: az AI-biztonsági tesztek megjátszhatók és félrevezetőek

Egy brit UK AI Security Institute kutatóit is tartalmazó csapat pszichológiai tesztelésből ismert módszerekkel vizsgált meg nyolc népszerű nyelvimodell-biztonsági benchmarkot, 192 modell több mint 5000 kérdésre adott válaszát elemezve. A tanulmány szerint az egyetlen „biztonsági pontszám” valójában három, egymástól nagyrészt független tulajdonságot kever össze: a kérések elutasításának szigorát, a válaszok igazmondását és a kontextustól függő ártalmas tartalmak kezelését. A HarmBench és az OR-Bench-Hard benchmark ellentétes irányba mozdítja a pontszámot, így egy modell puszta elutasítási hajlandósággal is javíthatja összesített értékelését, miközben kevésbé hasznossá válik. A kutatók szerint a kérdéseknek mindössze kevesebb mint 2 százaléka hordoz tényleges mérési információt.

Kutatók: az AI világmodelleknek az emberi hiedelmeket is figyelembe kellene venniük

Egy friss, még nem lektorált tanulmány szerint a mai AI világmodellek – például a Sora, a Genie 3, a JEPA vagy a Marble – csak a fizikai világot írják le: tárgyakat, mozgást, pozíciókat, de nem azt, mit hisznek vagy akarnak az emberek. A szerzők példája szerint ha valakinek úgy mozdítják el a bögréjét, hogy nem látja, egy tisztán fizikai modell helyesen ábrázolja a jelenetet, mégis rossz cselekvést jósol, mert nem tudja, hogy az illető a régi helyen keresi a tárgyat. Ezért egy „Mental World Modeling” nevű keretrendszert és annak MENTIS nevű referencia-implementációját javasolják, amely hiedelmeket, szándékokat és normákat is beépít. A szerzők – a preprintben – azt állítják, hogy ez jelentősen javította a nyelvi modellek emberi viselkedés-előrejelzési pontosságát, de hangsúlyozzák, hogy nem tudatosságot szimulálnak, csak viselkedésből levezetett hipotéziseket.