2026. augusztus 3., hétfő · Kutatás

AI-alapú sérülékenységfeltárás: sok a találat, kevés a tényleges támadás

A VulnCheck elemzése szerint 2026 első felében 1061 mesterséges intelligenciával feltárt biztonsági rést azonosítottak, ezek közül mindössze 14-et, azaz 1,3 százalékukat használták ki ténylegesen – ez megfelel a sérülékenységek általános kihasználási arányának. Az Anthropic Project Glasswing programja több mint 23 ezer találatot hozott, ebből 126 vált publikált bejegyzéssé, és csak egyetlen esetben igazolódott valódi támadás. A kihasználásig eltelt idő ugyanakkor rövidül: a hibák fele már 80 napon belül célponttá válik a korábbi 120 nap helyett, és mintegy 200 sérülékenységet egy hónapon belül támadtak meg. A tartalomkezelő rendszerek adják az esetek harmadát, a szakértő szerint pedig maguk az AI-termékek is egyre inkább kockázati tényezővé válnak.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Az adatok szerint az AI tömegesen tár fel sérülékenységeket, de ezek csak töredéke jelent valódi kockázatot, miközben a kihasználásig eltelt idő láthatóan rövidül.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 3., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Anthropic: az AI egyre veszélyesebb kibertámadásokat tesz lehetővé

Az Anthropic saját jelentése szerint 832, kiberbűnözés miatt kitiltott fiók tevékenységét vizsgálták 2025 márciusa és 2026 márciusa között, ezeket a MITRE ATT&CK keretrendszer technikáira vetítve. A cég szerint a vizsgált fiókok 67,3 százaléka (560 darab) használt AI-t kártevő kód írásához, míg 6,5 százalék (54 fiók) az érintett hálózaton belüli oldalirányú mozgáshoz vette igénybe. Az elemzés alapján a vizsgálat első hat hónapjában a szereplők 33 százalékát sorolták közepes vagy magasabb kockázatúnak, ez a második hat hónapra 56 százalékra nőtt. Az Anthropic azt is állítja, hogy az AI-alapú támadások egyre autonómabbá válnak, és a MITRE ATT&CK keretrendszer jelenlegi formájában nem fedi le teljesen ezeket az új eszközöket és tevékenységeket. Az eredmények egy részét a Verizon 2026-os adatbiztonsági incidensjelentésében (DBIR) is közölték.

Az Anthropic Claude MI órák alatt feltörte a titkosított amerikai rendszereket

Az Anthropic mesterséges intelligenciája, a Claude, néhány órán belül képes volt feltörni titkosított amerikai rendszereket, ami komoly biztonsági aggályokat vet fel. A kísérlet rávilágított arra, hogy a fejlett MI-modellek milyen gyorsan képesek megkerülni a jelenlegi digitális védelmi megoldásokat. Az eset egyre sürgetőbbé teszi az MI kockázataira vonatkozó figyelmeztetések komolyan vételét, amelyeket különböző szervezetek is hangoztatnak. A kiberbiztonság területén ez az esemény alapvetően kérdőjelezi meg a meglévő titkosítási rendszerek megbízhatóságát az MI-korszakban.

Anthropic: kis AI-modellek önállóan terjedhetnek okoseszközökön

Az Anthropic két kutatója, William Zhou és Daniel Freeman által jegyzett tanulmány szerint a kisméretű nyelvi modellek hamarosan képesek lehetnek önállóan, férgekhez hasonlóan terjedni gyengén védett fogyasztói eszközökön, például okostévéken, hűtőkön vagy robotporszívókon. A kutatók egy Gemma4-26B-A4B modellt 15 darab, egyenként mintegy 55 dolláros, 4 GB RAM-os Android TV-dobozra osztva futtattak, a GLM-5.2 modell pedig a tanulmány szerint mind a nyolc tesztelt eszközön végigvitte a teljes replikációs láncot: hálózatot pásztázott, bejutott egy új eszközre, ott beállította a futtatási környezetét, majd onnan tovább is tudott terjedni. Az Anthropic szerint jelenleg még nincs olyan modell, amely egyszerre elég kicsi és elég ügyes lenne ehhez éles környezetben, de a kutatók úgy vélik, ez a rés hamarosan bezárulhat. A cég vezérigazgatója, Dario Amodei a Financial Times szerint több száz milliárd dolláros kárt okozó jövőbeli kiberfenyegetésre figyelmeztetett.

Anthropic AI-ügynökei „felfedezést” jelentettek, a biológusok vitatják

Az Anthropic a múlt szerdán bejelentette, hogy idén korábban molekuláris biológiai labort indított, ahol Claude-ügynökök olvasnak és tesznek feltevéseket nehéz biológiai problémákról, a kísérleteket pedig emberi kutatók végzik el. A cég állítása szerint a 950 ügynökből álló rendszer 21 óra alatt egy ismert enzim körüli, korábban nem katalogizált ismétlődő mintázatot talált, amelyet a CRISPR-hez vezető felfedezésekre emlékeztetőnek nevezett. Több biológus vitatja ezt: egy virálissá vált bejegyzés szerint egy furcsa génklaszter megtalálása a könnyebb rész, az igazi felfedezés annak kiderítése, mit is csinál a rendszer – ezt a kritikát az Eli Lilly vezérigazgatója is megerősítette. A New York Times szerint emellett Mario Rodríguez Mestre, a Koppenhágai Egyetem biológusa azt állítja, csapata már korábban felfedezte ugyanezt a mintázatot.