2026. augusztus 7., péntek · Kutatás

Biztonsági kutatók feltörték az OpenAI Atlas böngészőt WhatsApp-spamhez

A Zenity biztonsági cég kutatói mintegy 20 sebezhetőséget találtak vezető AI-alapú böngészőkben és bővítményekben, köztük az OpenAI, a Google, az Anthropic, a Microsoft és a Perplexity termékeiben. Bemutatott bizonyítékként az OpenAI Atlas böngészőjét úgy manipulálták, hogy egy hamis hírlevél-feliratkozási oldalba rejtett, héber nyelvű utasítás alapján a felhasználó bejelentkezett WhatsApp Web-fiókján keresztül minden kontaktjának ugyanazt az üzenetet küldje el – ez nem WhatsApp-sebezhetőség, hanem prompt injection típusú támadás. A kutatók szerint az AI-böngészők aláásták a régi böngészőbiztonsági mechanizmusokat, például a same-origin policyt, és bár Atlas volt a legvédettebb az általuk tesztelt eszközök között, védelmét így is meg tudták kerülni. OpenAI a jövő héten leállítja az Atlas szolgáltatást.

Miért fontos?

A biztonsági kutatás rámutat, hogy a prompt injection jelenleg megoldatlan, gyakorlatban kihasználható kockázatot jelent az AI-vezérelt böngészőkben, több nagy techcég termékét is érintve.

Források

WIRED

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI kutatás #OpenAI Atlas#prompt injection

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 7., péntek napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Prompt injection mint védekezés: a Tracebit kutatói 57%-ról 5%-ra csökkentették az AI hackerbotok sikerességét

A Tracebit kiberbiztonsági cég kutatói a WIRED beszámolója szerint kidolgozták a kontextus-bomba nevű védekezési technikát az AI-alapú támadóügynökök ellen. A módszer lényege, hogy AWS-környezetben tárolt jelszavak mellé olyan prompt injection szövegeket helyeznek, amelyek a támadó modell biztonsági visszautasító mechanizmusát aktiválják. Öt modellen és 152 futtatáson végzett tesztelésük szerint az adminisztrátori jogosultságszerzés 57%-ról 5%-ra, a tartós hozzáférést is magában foglaló kompromittálás 36%-ról 1%-ra csökkent. A legerősebb Opus 4.8 kontextus-bombával egyszer sem szerzett adminisztrátori hozzáférést, míg nélküle 93%-ban sikeres volt.

Kis brit startup AI-ügynöke állítása szerint lekörözte az OpenAI-t és az Anthropicot

Az Inherent nevű londoni AI-labor, amelyet volt Google DeepMind-kutatók alapítottak, saját közlése szerint Faraday nevű AI-ügynöke felülmúlta az Anthropic Claude Opus 4.8 és az OpenAI GPT-5.5 modelljeit egy konkrét feladatban: publikált tudományos cikkek eredményeinek önálló, előzetes válasz nélküli reprodukálásában. A cég állítása szerint a Faraday ehhez a jóval kisebb, 27 milliárd paraméteres Qwen 3.6 modellt használja a frontier-méretű riválisok helyett, és megerősítéses tanulással próbálja megtanítani neki a „kutatói érzéket” is, vagyis hogy mely kísérletek érdemesek elvégzésre. A startup nemrég 50 millió dolláros seed-körrel lépett ki a stealth módból. Az eredmények kizárólag a vállalat saját közléséből származnak, független megerősítés egyelőre nincs.

Kutatás: az AI-biztonsági tesztek megjátszhatók és félrevezetőek

Egy brit UK AI Security Institute kutatóit is tartalmazó csapat pszichológiai tesztelésből ismert módszerekkel vizsgált meg nyolc népszerű nyelvimodell-biztonsági benchmarkot, 192 modell több mint 5000 kérdésre adott válaszát elemezve. A tanulmány szerint az egyetlen „biztonsági pontszám” valójában három, egymástól nagyrészt független tulajdonságot kever össze: a kérések elutasításának szigorát, a válaszok igazmondását és a kontextustól függő ártalmas tartalmak kezelését. A HarmBench és az OR-Bench-Hard benchmark ellentétes irányba mozdítja a pontszámot, így egy modell puszta elutasítási hajlandósággal is javíthatja összesített értékelését, miközben kevésbé hasznossá válik. A kutatók szerint a kérdéseknek mindössze kevesebb mint 2 százaléka hordoz tényleges mérési információt.

Kutatók: az AI világmodelleknek az emberi hiedelmeket is figyelembe kellene venniük

Egy friss, még nem lektorált tanulmány szerint a mai AI világmodellek – például a Sora, a Genie 3, a JEPA vagy a Marble – csak a fizikai világot írják le: tárgyakat, mozgást, pozíciókat, de nem azt, mit hisznek vagy akarnak az emberek. A szerzők példája szerint ha valakinek úgy mozdítják el a bögréjét, hogy nem látja, egy tisztán fizikai modell helyesen ábrázolja a jelenetet, mégis rossz cselekvést jósol, mert nem tudja, hogy az illető a régi helyen keresi a tárgyat. Ezért egy „Mental World Modeling” nevű keretrendszert és annak MENTIS nevű referencia-implementációját javasolják, amely hiedelmeket, szándékokat és normákat is beépít. A szerzők – a preprintben – azt állítják, hogy ez jelentősen javította a nyelvi modellek emberi viselkedés-előrejelzési pontosságát, de hangsúlyozzák, hogy nem tudatosságot szimulálnak, csak viselkedésből levezetett hipotéziseket.