2026. július 26., vasárnap · Társadalom

ChatGPT segített összehozni egy évtizedek óta szétszakadt családot

A The Guardian cikke szerint egy Kanadában élő, indiai származású férfi, Avtar Singh, aki gyerekkorában rokonoktól nevelkedett, majd kilencévesen egyedül repült ki Kanadába a szüleihez, végül ChatGPT segítségével talált rá elveszett rokonaira. A lap beszámolója szerint a chatbot segített összekötni Avtar történetét egy Nicci nevű nővel, akit egy Avtar születése előtt félbehagyott féltestvér sorsa foglalkoztatott. A cikk konkrét részleteket nem közöl arról, milyen technikai módon dolgozta fel a ChatGPT az információkat, csak azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia eszközként szolgált a családi szálak felkutatásában. A történet inkább emberi és társadalmi vonatkozású, mint technológiai áttörés: azt mutatja, hogyan használhatják emberek a mindennapi AI-eszközöket személyes, érzelmi célokra is.

Miért fontos?

A hír azt illusztrálja, hogy a széles körben elérhető chatbotokat nem csak munkára, hanem személyes, érzelmi jelentőségű kutatásokra, például elveszett rokonok felkutatására is használják az emberek.

Források

The Guardian AI

Említve a tudásbázisban

szereplő ChatGPT

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #ChatGPT#családkeresés

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 26., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A ChatGPT válaszol, de a nem-tudás néha közelebb visz az igazsághoz – esszé az AI és a spiritualitás határáról

A Guardian véleménycikkében Amy Galliford, keresztény szerző azt vizsgálja, hogyan vette át a ChatGPT a hagyományos imádság és kontempláció szerepét a mindennapjaiban. Saját tapasztalata szerint kezdetben receptekre és költészeti kísérletekre használta a chatbotot, majd egyre inkább személyes kérdésekben – kapcsolatokban, szokásokban, sőt a jövőjével kapcsolatban – is hozzá fordult válaszokért. Galliford elismeri, hogy racionálisan tudatában van az AI hallucinációinak és morális kötelezettségek hiányának, mégis megnyugtatónak érzi az ötpontos tervek rendezettségét és a szintetikus bizonyosságot. A cikk Simone Weil misztikus gondolkodóra hivatkozva állítja, hogy az ima lényege a figyelem, és az Isten hallgatása is a kapcsolat egy formája – szemben az AI azonnali, de felszínes válaszaival. A szerző szerint a kérdés és válasz közötti tér elvesztése szegényebbé teheti a gondolkodást.

A ChatGPT-naplókat bizonyítékként használták az LA-i tűzvész perében, de az esküdtszék nem győződött meg

A Los Angeles-i Palisades tűzvész ügyében Jonathan Rinderknecht ellen gyújtogatás vádjával indított perben az ügyészség a hagyományos bizonyítékok – iPhone-helyadatok, kamerafelvételek, tanúvallomások – mellett a vádlott ChatGPT-beszélgetéseit is felhasználta. Az ügyészek szerint Rinderknecht tűzről készíttetett képeket a chatbottal, dühéről kérdezte, és azt firtatta, hogy vádolható-e valaki, ha a cigarettája okoz tüzet. Az esküdtszék azonban nem találta meggyőzőnek ezeket a naplókat: 10-2 arányban a védelem mellett szavaztak, így a bíró eredménytelen tárgyalást hirdetett. Az egyik esküdt a CBS LA-nek azt nyilatkozta, hogy a ChatGPT-használat nem bizonyít semmit, és kifejezetten feldühítette, hogy abból jellemhibára próbáltak következtetni.

Hollywoodi alkotók pénzért tanítják be az AI-t saját szakmájukra

A The Guardian riportja szerint díjnyertes forgatókönyvírók, rendezők és producerek vállalnak alkalmi munkát, amelyben mesterséges intelligencia modelleket tanítanak be olyan feladatokra, mint forgatókönyvírás vagy forgatási ütemterv készítése. A képzési ügynökségek óránként 12-200 dollárt fizetnek, és szerződésben állnak olyan nagy AI-cégekkel, mint az Anthropic és az OpenAI. A cikk szerint a filmes szakma jelentős munkahely-visszaeséssel küzd, egyes érintettek szerint a produkciós munka mintegy 35 százalékkal csökkent. A lap szerint a Netflix bejelentette, hogy 2026-ban 1000 címéből 300-ban használt AI-t, miközben egyes rendezők, például Ron Howard, egyre inkább alkalmazzák a technológiát. A képzésben részt vevő alkotók vegyes érzésekről számolnak be: van, aki beletörődött a helyzetbe, van, aki bűntudatot érez amiatt, hogy saját szakmája kiváltásához járul hozzá.

Cohere: hét alapelvben foglalja össze az AI-biztonság kereteit

A Cohere hivatalos blogbejegyzése – amely eredetileg 2023. november 14-én jelent meg – amellett érvel, hogy a generatív AI biztonságáról szóló vita ma túlságosan homályos és szenzációhajhász, ezért nehéz azonosítani a valós kockázatokat. A cég szerint a károkat három csoportba érdemes sorolni: a felhasználókat érő közvetlen kár (például sztereotípiáknak való kitettség), a rendszerhibákból eredő társadalmi kár, valamint a rosszhiszemű szereplők által okozott kár, mint a spam vagy a félretájékoztatás. A cikk hangsúlyozza, hogy a nyelvi modellek torzításának forrását – legyen az a modell felépítése, a betanító adat vagy a felhasználás módja – pontosan be kell azonosítani ahhoz, hogy hatékony mérési és korrekciós módszereket lehessen kidolgozni. A Cohere állítása szerint az algoritmikus méltányosság kutatási hagyománya adja a legígéretesebb alapot az AI-biztonsági munkához.