2026. július 26., vasárnap · Üzlet

Leszakadt vezeték világított rá az amerikai adatközpontok hálózati kockázatára

A Washington DC melletti PJM-hálózaton egy leszakadt vezeték miatt több mint 3 gigawattnyi adatközponti terhelés kapcsolt egyidejűleg tartalék áramforrásra, ami a PJM saját adatai szerint 3,1 gigawattos terheléskiesést okozott mintegy 30 másodperc alatt, majd további esések után a hálózatnak 11 percre volt szüksége a stabilizálódáshoz, szemben a megszokott néhány másodperccel. A Ting Labs IoT-szenzorhálózatának mérései szerint a feszültségingadozás Észak-Virginiától Chicagóig terjedt, bár áramkimaradás nem történt, csak a világítás vibrált. A Reuters szerint a leválasztott adatközpontok a PJM aznapi teljes terhelésének körülbelül 3 százalékát tették ki. Az ON.Energy technológiai vezetője, Ricardo de Azevedo szerint ez a szénbányász kanárija: figyelmeztető jel arra, hogy az ilyen, nagy terhelésű incidensek egyre gyakoribbá válnak, hasonlóan egy két évvel korábbi PJM-hálózati esethez.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Az eset megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia miatt rohamosan bővülő adatközpontok mérete már önmagában képes megzavarni egy egész regionális áramhálózat stabilitását.

Források

TechCrunch AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI üzlet #PJM hálózat#adatközpontok energiaigénye

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 26., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Jelentés: 2035-re Németországnál és Japánnál is többet fogyaszthatnak gázból az amerikai adatközpontok

A BloombergNEF friss elemzése szerint 2035-re az amerikai adatközpontok napi mintegy 18 milliárd köbláb földgázt fogyaszthatnak, ami közel duplája a kilenc hónappal ezelőtti előrejelzésnek, és meghaladja Németország és Japán együttes fogyasztását. A Meta, a Microsoft, a Google és az Amazon hálózaton kívüli, helyszíni gázerőműves projektjei önmagukban napi 2,9-3,4 milliárd köblábot tehetnek ki 2035-re, ez nagyjából annyi, mint az összes mai adatközpont teljes gázfogyasztása. A hálózatra kötött adatközpontok azonban ennél is nagyobb, napi 15 milliárd köblábos keresletnövekedést hajthatnak a villamosenergia-szektorban, ötszörösét minden más hálózati fogyasztói szegmens együttes növekedésének. A Noreva elemzői szerint ez a kereslet a gázárak jelentős emelkedéséhez vezethet, amit a lakossági fogyasztók nehezebben viselnének el, mint a techcégek. A IEA módszertana alapján a többletfogyasztás naponta mintegy 1 millió tonnával több üvegházhatású gázt jelenthet, ami a mai teljes amerikai kibocsátás körülbelül 12 százaléka.

OpenAI modellek érkeznek a Google Cloudra és az Antigravity-be

Az OpenAI hivatalos közleménye szerint a vállalat legújabb frontier modelljei és Codex-munkafolyamatai hamarosan elérhetők lesznek a Google Cloud Model Gardenjében, a Google Cloud Marketplace-en keresztül. A The Decoder szerint három modell – Astra, Sol és Luna – indul privát előzetes (private preview) formában kiválasztott vállalati ügyfeleknek, és megjelennek a Gemini for Business szolgáltatásban, valamint a Google Antigravity kódolóeszközében is; a lap szerint ezzel a Google Cloud az egyetlen nagy felhőszolgáltató, amely egyszerre kínálja a Gemini, a Claude és az OpenAI modelljeit. A modellek elnevezése a forrásokban eltér: az Ars Technica mindhárom modellt egységesen 'GPT 6.1'-ként (Astra, Sol, Luna) jelöli, míg a The Decoder vegyesen 'GPT-6 Astra', 'GPT-6.1 Sol' és 'GPT-6 Luna' megnevezést használ, ami arra utal, hogy a pontos verziójelölés a cikkek megjelenésekor még nem volt egységes. A Decoder szerint a Google felhőüzletága és saját Gemini-csapata közötti erőforrás-versengés állítólag hozzájárult ahhoz, hogy Noam Shazeer kutató visszatért az OpenAI-hoz.

OpenAI felvásárolta az Orchestra Bio nevű biotech-startupot

A TechCrunch beszámolója szerint az OpenAI kedden felvásárolta a négyéves Orchestra Bio nevű AI-biotech szoftvercéget, a tranzakció részleteit nem hozták nyilvánosságra. A lap szerint a startup 2025-ig mintegy 20 millió dollárnyi tőkét gyűjtött olyan befektetőktől, mint az Andreessen Horowitz, az Atria és a 8VC. Az Orchestra olyan AI-ügynököket fejleszt, amelyek a gyógyszerfejlesztési cégek napi működését segítik, a pénzügyi nyomon követéstől a klinikai vizsgálatok ütemezési problémáinak megoldásáig. Az OpenAI közlése szerint az Orchestra csapatát és technológiáját a Rosalind nevű élettudományi kutatási AI-modelljéhez és az ahhoz kapcsolódó Rosalind Workbench eszközhöz csatolják, amelynek ügyfelei között a vállalat a Modernát és a Novo Nordiskot is megnevezte. A TechCrunch értelmezése szerint ez azt a tendenciát mutatja, hogy a nagy AI-laborok, köztük az OpenAI és az Anthropic, egyre több szoftvert építenek a nagyipari szektorok, például a gyógyszeripar számára, miközben a startupvilágban tartós félelem él attól, hogy a laborok inkább beolvasztják, mint versenytársként legyőzik a kisebb szereplőket.

Nvidia konténeres AI-adatközpontja napok alatt üzembe állítható

Az Nvidia a berlini GTC-n bemutatta a DSX POD referenciatervet, amely a Vera Rubin platformra épülő, gyárilag előre összeszerelt és letesztelt konténerekbe integrálja a számítási, hálózati, tárolási, áramellátási és folyadékhűtési infrastruktúrát. A vállalat szerint partnerei – köztük a Dell, a HPE, a Lenovo és a Schneider Electric – a gyárban végzik el az összeszerelést és a validálást, a helyszínen már csak az áram-, hűtés- és hálózati csatlakozásokra van szükség. A The Decoder beszámolója szerint ez a megközelítés a jelenlegi mintegy hat hónapos kiépítési időt akár 14 napra csökkentheti. Az Nvidia azt is állítja, hogy a tágabb DSX platform zárt hűtőköre akár 100 százalékkal kevesebb hűtővizet igényelhet, bár szélsőséges hőségben extra hűtés is szükséges lehet. Az első egységek 2027 elején kerülnek világszerte szállításra.