2026. augusztus 8., szombat · Kutatás

Mesterséges intelligencia tervezett vírusok pusztítottak el baktériumokat a laborban

A Stanford Egyetem és az Arc Institute kutatói az Evo nevű AI-modellel mintegy 700 ezer lehetséges bakteriofág-genomot generáltattak, ezekből 285-öt szintetizáltak DNS-ként, és 16 olyan, a természetben nem létező vírus jött létre, amely képes volt szaporodni és baktériumokat elpusztítani. A modellt előbb a világ élőlényeinek genomjain, majd kifejezetten a Phi X-174 fágra és rokonaira tanították be; a kutatók szerint a létrehozott vírusok legalább olyan hatékonyak voltak, mint a természetesek, néhány gyorsabban is szaporodott. A munka korábban lektorálatlan preprintként volt elérhető, mostanra a Science folyóiratban lektorált formában jelent meg. Független szakértők fontos mérföldkőnek nevezik az eredményt, de hangsúlyozzák, hogy az AI nem alkotott alapvetően újat, és rámutatnak: az amerikai NIH biztonsági szabályai jelenleg nem terjednek ki a pusztán számítógépes vírustervezésre.

Miért fontos?

Az eredmény megmutatja, hogy AI-modellek működőképes, új vírusgenomokat tudnak tervezni, miközben a jelenlegi biztonsági szabályozás nem fedi le a számítógépes tervezést.

Források

WIRED The Decoder

Említve a tudásbázisban

szál Az EU AI Act bevezetésének útja és gyakorlati hatásai

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI kutatás #Evo AI modell#biobiztonság

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 8., szombat napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A Google DeepMind és az Isomorphic Labs közös biobiztonsági stratégiát mutatott be

A Google DeepMind és az Isomorphic Labs közös megközelítést tett közzé a biológiai ellenálló képesség (bioreziliencia) erősítésére. A két szervezet saját közlése szerint az elmúlt egy évben több mint 15 partnerséget kötött kormányzati szervekkel, biobiztonsági szervezetekkel és kutatócsoportokkal annak érdekében, hogy megakadályozzák az AI-modellek visszaélésszerű felhasználását, és felgyorsítsák a járványok felismerését és a válaszlépéseket. A stratégia három pillérre épül: megelőzés, felderítés és reagálás. A cégek az AlphaFold, az AlphaGenome és az Isomorphic Labs gyógyszertervezési motorja (IsoDDE) mellett a Gemini modellt is megbízható partnerek rendelkezésére bocsátják. Emellett a SynthID vízjelező technológia biológiai alkalmazásán is dolgoznak, amely segíthetne a DNS-szintézis-szolgáltatóknak az AI által generált, potenciálisan kockázatos biológiai szekvenciák szűrésében.

Kis brit startup AI-ügynöke állítása szerint lekörözte az OpenAI-t és az Anthropicot

Az Inherent nevű londoni AI-labor, amelyet volt Google DeepMind-kutatók alapítottak, saját közlése szerint Faraday nevű AI-ügynöke felülmúlta az Anthropic Claude Opus 4.8 és az OpenAI GPT-5.5 modelljeit egy konkrét feladatban: publikált tudományos cikkek eredményeinek önálló, előzetes válasz nélküli reprodukálásában. A cég állítása szerint a Faraday ehhez a jóval kisebb, 27 milliárd paraméteres Qwen 3.6 modellt használja a frontier-méretű riválisok helyett, és megerősítéses tanulással próbálja megtanítani neki a „kutatói érzéket” is, vagyis hogy mely kísérletek érdemesek elvégzésre. A startup nemrég 50 millió dolláros seed-körrel lépett ki a stealth módból. Az eredmények kizárólag a vállalat saját közléséből származnak, független megerősítés egyelőre nincs.

Kutatás: az AI-biztonsági tesztek megjátszhatók és félrevezetőek

Egy brit UK AI Security Institute kutatóit is tartalmazó csapat pszichológiai tesztelésből ismert módszerekkel vizsgált meg nyolc népszerű nyelvimodell-biztonsági benchmarkot, 192 modell több mint 5000 kérdésre adott válaszát elemezve. A tanulmány szerint az egyetlen „biztonsági pontszám” valójában három, egymástól nagyrészt független tulajdonságot kever össze: a kérések elutasításának szigorát, a válaszok igazmondását és a kontextustól függő ártalmas tartalmak kezelését. A HarmBench és az OR-Bench-Hard benchmark ellentétes irányba mozdítja a pontszámot, így egy modell puszta elutasítási hajlandósággal is javíthatja összesített értékelését, miközben kevésbé hasznossá válik. A kutatók szerint a kérdéseknek mindössze kevesebb mint 2 százaléka hordoz tényleges mérési információt.

Kutatók: az AI világmodelleknek az emberi hiedelmeket is figyelembe kellene venniük

Egy friss, még nem lektorált tanulmány szerint a mai AI világmodellek – például a Sora, a Genie 3, a JEPA vagy a Marble – csak a fizikai világot írják le: tárgyakat, mozgást, pozíciókat, de nem azt, mit hisznek vagy akarnak az emberek. A szerzők példája szerint ha valakinek úgy mozdítják el a bögréjét, hogy nem látja, egy tisztán fizikai modell helyesen ábrázolja a jelenetet, mégis rossz cselekvést jósol, mert nem tudja, hogy az illető a régi helyen keresi a tárgyat. Ezért egy „Mental World Modeling” nevű keretrendszert és annak MENTIS nevű referencia-implementációját javasolják, amely hiedelmeket, szándékokat és normákat is beépít. A szerzők – a preprintben – azt állítják, hogy ez jelentősen javította a nyelvi modellek emberi viselkedés-előrejelzési pontosságát, de hangsúlyozzák, hogy nem tudatosságot szimulálnak, csak viselkedésből levezetett hipotéziseket.