2026. szeptember 18., péntek · Szabályozás

Meta felügyeleti testülete deepfake-videók eltávolítására kötelezte a céget

A Meta úgynevezett „legfelsőbb bírósága”, a Oversight Board két konkrét ügyben marasztalta el a vállalatot: egy skóciai Munkáspárti önkormányzati képviselőről és egy fiatal muszlim kampányolóról készült mesterséges intelligenciával generált videót kellett volna törölni a Facebookról, ám a cég ezt elmulasztotta. A hamis felvételen a képviselő állítólag menekültekről tett gyűlöletkeltő kijelentéseket, a másik videó pedig a nőt abszurd, valótlan egészségügyi tanácsok adása közben ábrázolta. A testület szerint a Meta biztonsági intézkedései „következetesen és alapvetően nem megfelelőek” a deepfake-tartalmak kezelésére, és a videóknak „magas kockázatú AI” címkét is kaptak volna. Pamela San Martin, a testület társelnöke szerint a nyilvánosan szereplő nőket aránytalanul sújtja az ilyen zaklatás és félretájékoztatás, ezért szigorúbb platformpolitikára van szükség.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A döntés precedenst teremthet arra, hogy a Meta Oversight Board kötelező érvényű határozatokkal kényszerítse ki a deepfake-videók szigorúbb, „magas kockázatú AI” címkézését és gyorsabb eltávolítását a Facebookon.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. szeptember 18., péntek napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Az xAI beperelte a férfit, aki a Grok chatbottal gyermekeket ábrázoló szexuális deepfake-eket készített

Az Elon Musk tulajdonában álló xAI polgári pert indított egy dél-karolinai férfi, Terry Wayne Harwood ellen, akit a vállalat állítása szerint a Grok AI chatbot biztonsági korlátainak megkerülésével gyermekeket ábrázoló szexuális visszaélési anyagok (CSAM) előállításával és terjesztésével vádol. A The Verge beszámolója szerint Harwoodot már februárban letartóztatták, és nyolc bűncselekménnyel vádolják. A kereset szerint a férfi nem szexuális fényképeket alakított át szexuálisan explicit képekké az érintettek beleegyezése nélkül. Az xAI kártérítést, az esetleges áldozati perek miatti költségeinek megtérítését és Harwood végleges kitiltását kéri a platformról. Ez az első alkalom, hogy az xAI pert indít a Grokkal készített deepfake-ek miatt, miután márciusban tinédzserek egy csoportja perelte be a céget hasonló visszaélések kapcsán.

Anthropic AI-biztonsági törvényjavaslatot terjesztett a Kongresszus elé

Az Anthropic a Politico információi szerint egy szövetségi AI-biztonsági törvényjavaslatot terjesztett elő, amely bizonyos esetekben megtiltaná egy AI-modell forgalmazását. A lap szerint a tiltás akkor lépne életbe, ha „előre látható, közvetlen veszély” áll fenn: több mint 50 ember halálát okozó vagy egymilliárd dollárt meghaladó kárt jelentő biológiai fegyver, a fejlesztői kontroll kijátszása vagy kibertámadás formájában. A kockázatot a Kereskedelmi Minisztériumnál regisztrált, független értékelők állapítanák meg, akiket akár az AI-cégek is fizethetnének, ha a kifizetés nem függ az eredménytől. A tervezet szerint az értékelőknek 72 órájuk lenne jelezni a veszélyt a minisztériumnak, amely ezután egy washingtoni szövetségi bírótól kérhetné a modell kiadásának leállítását; a törvény kifejezetten megtiltaná, hogy bármely ügynökség önállóan döntsön erről. Az Anthropic a megkeresésre nem reagált azonnal.

Peking tiltakozik a DeepSeek-tilalom ellen, miközben saját országában blokkolja a nyugati AI-kat

A korábbi hírben a DHS már elrendelte a DeepSeek kitiltását a szövetségi polgári ügynökségektől; most Kína hivatalosan is reagált. A The Decoder szerint Kína Külügyminisztériuma a nemzetbiztonság fogalmának túlfeszítésével vádolja Washingtont, a Kereskedelmi Minisztérium pedig a tilalom visszavonását követeli, és határozott ellenintézkedéseket helyez kilátásba. A lap szerint ez a felháborodás kettős mércét takar, hiszen Kína 2023 óta kötelező jóváhagyáshoz köti az AI-szolgáltatásokat, és a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini sem érhető el az országban. A The Decoder által hivatkozott New York Times beszámolója szerint Peking a napokban saját, az amerikaihoz hasonló export- és engedélyezési szabályokat is javasolt az AI-technológiákra, ami a lap értelmezésében a jövőbeli megtorlás előkészítését jelezheti a két ország techrivalizálásában.

Washington betiltja a DeepSeek AI használatát a szövetségi ügynökségeknél

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) hétfőn elrendelte, hogy a szövetségi polgári ügynökségek állítsák le a kínai DeepSeek AI termékeinek beszerzését, és távolítsák el azokat informatikai rendszereikből – írja a TechCrunch. A tilalom a DHS szerint a DeepSeek technológiájára épülő, harmadik féltől származó szolgáltatásokra is kiterjed, kivételek kérvényezhetők. A minisztérium azzal indokolta a lépést, hogy a kínai jog szerint a kínai hatóságok hozzáférhetnek az amerikai felhasználók érzékeny adataihoz. A Decoder szerint a rendelet egy 2018-as beszerzési törvényen alapul, konkrét határidőt vagy biztonsági incidenst nem nevez meg, és nem világos, hogy az OpenRouterhez hasonló AI-átjárók is a tiltás alá esnek-e. A Guardian kiemeli, hogy a DHS utasítása csak a polgári ügynökségekre vonatkozik, a hadsereget és a hírszerzést nem érinti. Kína külügyi szóvivője, Mao Ning a nemzetbiztonság fogalmának túlfeszítésével és a technológia politizálásával vádolta Washingtont.