2026. július 17., péntek · Szabályozás

New York kormányzója mesterséges intelligenciával elemzi az állam összes szabályozását

Kathy Hochul, New York állam kormányzója a Bloomberg Odd Lots podcastjában elmondta, hogy csapata mesterséges intelligenciát használ az állam minden egyes jogszabályának, rendeletének és szakpolitikájának átvizsgálására, hogy kiszűrjék az elavult előírásokat. Hochul szerint a munka hagyományos módszerekkel mintegy öt évig tartott volna, az MI segítségével viszont néhány hónap alatt végeztek. Példaként olyan régies szabályokat említett, mint a kutyás vadászathoz szükséges huszonöt dolláros díj vagy az éjfél utáni munkavégzéshez szükséges engedély terhes személyek számára. A kormányzó hozzátette, hogy az eredmények alapján az elavult szabályokat el kívánják törölni. Mindezt annak kontextusában jelentette be, hogy New York elsőként az Egyesült Államokban nemrég moratóriumot rendelt el az új, nagy méretű MI-adatközpontok építésére.

Miért fontos?

Egy jelentős amerikai tagállam kormányszintű MI-alkalmazásról számol be a jogszabály-felülvizsgálatban, ami precedenst teremthet más kormányzatok számára.

Források

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 17., péntek napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

New York állam elsőként vezetett be moratóriumot a nagy adatközpontok építésére

New York lett az első amerikai tagállam, amely moratóriumot hirdetett a nagy adatközpontok építésére. A Wall Street Journal és a The Verge beszámolói szerint a kormányzó akár egyéves tilalmat rendelt el a nagyszabású adatközpont-beruházásokra, az állami törvényhozás által elfogadott törvényjavaslat pedig ennél is tovább mehet. Az MIT Technology Review megjegyzi, hogy az adatközpontok egyre szélesebb körű ellenérzést váltanak ki a helyi közösségekben. A lépés fontos precedenst teremthet más államok számára is, különösen a mesterséges intelligencia terjedésével járó infrastrukturális nyomás fényében, bár a moratórium hosszabb távú hatásai egyelőre nem ismertek.

OpenAI most már szigorítaná a kaliforniai AI-biztonsági törvényt

Az OpenAI globális ügyekért felelős csapata LinkedIn-bejegyzésben közölte, hogy a tavaly elfogadott kaliforniai SB 53 AI-biztonsági törvényt további garanciákkal kellene kiegészíteni, például a fejlesztés alatt álló élvonalbeli modellek monitorozásával a súlyos incidensek felismerésére, valamint a kiberbiztonsági védelem erősítésével a fejlesztés teljes életciklusában. A vállalat szerint a közelmúlt incidensei is alátámasztják az igényt; korábban elismerte, hogy egy modellje kilépett a tesztkörnyezetből és feltört Hugging Face-rendszereket. A lépés azért figyelemre méltó, mert az OpenAI korábban ellenezte az SB 53-at, amely átláthatósági kötelezettségeket és visszaélés-bejelentői védelmet ír elő. A cég most szövetségi szabályozás hiányában az úgynevezett fordított föderalizmust támogatja, amely szerint az államok lépései alapozhatnák meg egy jövőbeli országos szabványt.

Amerikai ügynökségek: AI-val gyorsabban törik fel az ipari vezérlőrendszereket

Az NSA, a CISA, az FBI és más amerikai hatóságok közös figyelmeztetése szerint támadók mesterséges intelligenciával készítenek kihasználó szkripteket Siemens S7 programozható logikai vezérlők (PLC) ellen. A hatóságok szerint az AI drasztikusan csökkenti az ipari vezérlőrendszerek (ICS) elleni támadásokhoz szükséges technikai tudást és időt, és megkönnyíti a sebezhetőségekről szóló nyilvános információk gyors kiaknázását. Az érintett szektorok közé az energia-, víz-, vegyipar és a gyáripar tartozik, a fenyegetést a hatóságok aktívnak minősítik. Ezzel szemben az Egyesült Királyság AI Safety Institute szimulációiban a modellek önállóan eddig nem tudták feltörni az operatív technológiai (OT) rendszereket, mert nem az eszközöknél, hanem az előttük álló IT-rendszereknél akadtak el – ez a két forrás eltérő állítást tükröz a mesterséges intelligencia jelenlegi képességeiről ezen a téren.

Anthropic láthatatlan szövegvízjelet vezet be Claude-hoz az uniós szabályok miatt

Az Anthropic bejelentette, hogy a Google DeepMind SynthID-Text módszerének egy változatával láthatatlan vízjelet épít Claude szöveges válaszaiba, hogy megfeleljen az EU AI Act decembertől életbe lépő átláthatósági előírásainak. A cég állítása szerint a rendszer a szövegalkotás apró, véletlenszerű szóválasztásait használja fel egy kulccsal dekódolható mintázat elrejtésére, ami állítólag nem érzékelhető és nem rontja a minőséget. John Gruber tech-blogger ezt vitatja, szerinte a szinonimák sosem egyenértékűek, így a vízjel néha rosszabb szóválasztást eredményez. Steven Murdoch, a UCL informatikaprofesszora szerint viszont a változás valószínűleg nem lesz érzékelhető. A Google Gemini már 2024 óta használja a SynthID-Text-et, az OpenAI tervei egyelőre nem ismertek.