szemlebeta AI hírek. tömören.

2026. szeptember 24., csütörtök · Szabályozás

Új brit ügynökség harcolna az orosz dezinformáció és a deepfake-ek ellen

Andy Burnham az ENSZ-ben bejelentette, hogy Nagy-Britannia létrehozza a National Centre for Information Defence nevű szervet, amely a hírszerzést, a bűnüldözést és a közösségimédia-cégeket vonja össze a külföldi, elsősorban orosz eredetű dezinformációs és deepfake-kampányok felderítésére, azonosítására és megzavarására. A kormányzati bejelentés szerint a testület célja az AI által felerősített „információs hadviselés” elleni védelem és a brit közösségek ellenállóképességének erősítése. Burnham szerint a megélhetési válsággal küzdők és a tanulásból, munkából kimaradt fiatalok különösen kitettek a külföldi befolyásolásnak. A hír egyelőre kormányzati szándéknyilatkozat a Guardian beszámolója alapján, a szervezet konkrét működési részletei, hatásköre és finanszírozása még nem ismert.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A National Centre for Information Defence első ízben vonná egy asztalhoz a brit hírszerzést és a közösségimédia-platformokat kifejezetten az AI-vezérelt deepfake-ek és orosz dezinformáció elhárítására, ami precedenst teremthet más országok hasonló állami koordinációjához.

Források

The Guardian AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Egyesült Királyság#dezinformáció

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. szeptember 24., csütörtök napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Brit AI-biztonsági törvény terve elakadt a kormányváltásban

A Guardian szerint Keir Starmer kormánya hivatali ideje végén egy új mesterségesintelligencia-biztonsági törvény tervét dolgozta ki, amely a legfejlettebb technológiai cégeket biztonsági tesztek elvégzésére kötelezte volna termékeik piaci bevezetése előtt, és felmérték, milyen jogköreik vannak már erre. A politikai válság miatt azonban a tervek félbeszakadtak, Starmer utódja, Andy Burnham pedig megszüntette a jogszabály előkészítéséért felelős korábbi technológiai minisztériumot. Chi Onwurah, a tudományos és technológiai bizottság elnöke szerint a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az „egzisztenciális fenyegetést”. A lap felidézi, hogy korábban Rishi Sunak nemzetközi AI-biztonsági csúcstalálkozót szervezett, amelyen az USA, az EU, Ausztrália és Kína is együttműködést vállalt, míg a technológiai minisztérium vezető köztisztviselője, Emran Mian tervei szerint a mesterséges intelligencia szinte az összes köztisztviselőt kiválthatta volna a tárcánál.

Anthropic AI-biztonsági törvényjavaslatot terjesztett a Kongresszus elé

Az Anthropic a Politico információi szerint egy szövetségi AI-biztonsági törvényjavaslatot terjesztett elő, amely bizonyos esetekben megtiltaná egy AI-modell forgalmazását. A lap szerint a tiltás akkor lépne életbe, ha „előre látható, közvetlen veszély” áll fenn: több mint 50 ember halálát okozó vagy egymilliárd dollárt meghaladó kárt jelentő biológiai fegyver, a fejlesztői kontroll kijátszása vagy kibertámadás formájában. A kockázatot a Kereskedelmi Minisztériumnál regisztrált, független értékelők állapítanák meg, akiket akár az AI-cégek is fizethetnének, ha a kifizetés nem függ az eredménytől. A tervezet szerint az értékelőknek 72 órájuk lenne jelezni a veszélyt a minisztériumnak, amely ezután egy washingtoni szövetségi bírótól kérhetné a modell kiadásának leállítását; a törvény kifejezetten megtiltaná, hogy bármely ügynökség önállóan döntsön erről. Az Anthropic a megkeresésre nem reagált azonnal.

Peking tiltakozik a DeepSeek-tilalom ellen, miközben saját országában blokkolja a nyugati AI-kat

A korábbi hírben a DHS már elrendelte a DeepSeek kitiltását a szövetségi polgári ügynökségektől; most Kína hivatalosan is reagált. A The Decoder szerint Kína Külügyminisztériuma a nemzetbiztonság fogalmának túlfeszítésével vádolja Washingtont, a Kereskedelmi Minisztérium pedig a tilalom visszavonását követeli, és határozott ellenintézkedéseket helyez kilátásba. A lap szerint ez a felháborodás kettős mércét takar, hiszen Kína 2023 óta kötelező jóváhagyáshoz köti az AI-szolgáltatásokat, és a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini sem érhető el az országban. A The Decoder által hivatkozott New York Times beszámolója szerint Peking a napokban saját, az amerikaihoz hasonló export- és engedélyezési szabályokat is javasolt az AI-technológiákra, ami a lap értelmezésében a jövőbeli megtorlás előkészítését jelezheti a két ország techrivalizálásában.