2026. július 8., szerda · Társadalom

Új "humanizáló" eszköz képes eltüntetni az AI-generált szöveg jeleit – tudósok aggódnak

Jie Ding, a University of Minnesota gépi tanulás kutatója június 20-án közzétett egy akadémiai célú "humanizáló" eszközt, amely tudományos cikkek és pályázatok nyelvezetét a szerző saját stílusához igazítja, miközben eltávolítja az AI-használat nyelvi nyomait. A Pangram AI-detektáló platform vezérigazgatója, Max Spero szerint az eszköz egyelőre nem túl kifinomult, és a Pangram az átalakított szövegek nagy részét felismeri – bár nem mindet. Egyes kutatók, köztük Francisco Maria Calisto (University of Lisbon), dicsérik a megoldást, míg mások, például Cassidy Sugimoto (Carnegie Mellon University) attól tartanak, hogy az ilyen eszközök arra csábítják a tudósokat, hogy az AI-használatot ne vallják be. A Nature cikke szerint több kiadó megengedi az AI korlátozott használatát kéziratok készítésekor, de annak bejelentését megkövetelik.

Miért fontos?

Az eszköz közvetlenül aláássa az AI-használat átláthatóságát a tudományos publikálásban, ami a kutatási integritást fenyegeti.

Források

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 8., szerda napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Billboard-listás szám AI-gyanúba került, de a bizonyítékok vegyesek

A Shoreline Mafia egykori tagja, Fenix Flexin „Rubberz” című dala a Billboard Hot 100 lista 58. helyére került, ám a megjelenés óta sokan azt gyanítják, hogy a szám nagy részét vagy egészét mesterséges intelligencia generálta. Fenix maga tagadja az állítást, de nem tett sokat a gyanú eloszlatására. A The Verge cikke szerint az AI-zenefelismerő eszközök a hangfelvétel esetében nem adtak egyértelmű választ: öt különböző detektor 20–30 százalék közötti esélyt jelzett arra, hogy a szám AI-vel készült vagy AI segítségével jött létre, ami a lap szerint nem tekinthető megbízható bizonyítéknak. Ezzel szemben a szám borítóképét és egy sikerét ünneplő bejegyzést több kép-detektor is 97 százalék feletti biztonsággal jelölt AI-generáltként, a dalszöveget pedig több szövegfelismerő eszköz, köztük a Gemini is AI által írtnak minősítette.

A LinkedIn vezeti az AI-generált tartalmak rangsorát: a hosszú posztok 41 százaléka mesterséges intelligenciával készül

A Pangram elemzőcég Chrome-bővítményével 2026 áprilisa és júniusa között több mint egymillió bejegyzést vizsgált öt platformon. Az eredmények szerint a 250 szónál hosszabb posztok negyede AI-generált, de a LinkedIn kiemelkedik: a hosszú bejegyzések 41 százalékát jelölte AI-eredetűnek a rendszer. Az X/Twitter hosszú cikkeinél közel 50 százalékos arányt mértek, míg a Substack-en mintegy 10 százalékot; a Reddit hozzászólásai 98 százalékban emberi eredetűek maradtak. A Pangram állítása szerint modelljük hamis pozitív aránya 0,01 százalék, de a forrás megjegyzi, hogy a valós AI-arány akár magasabb is lehet. A tanulmány nem tesz minőségi állítást, a LinkedIn viszont már lépéseket tett az AI-posztok visszaszorítására.

Hollywoodi alkotók pénzért tanítják be az AI-t saját szakmájukra

A The Guardian riportja szerint díjnyertes forgatókönyvírók, rendezők és producerek vállalnak alkalmi munkát, amelyben mesterséges intelligencia modelleket tanítanak be olyan feladatokra, mint forgatókönyvírás vagy forgatási ütemterv készítése. A képzési ügynökségek óránként 12-200 dollárt fizetnek, és szerződésben állnak olyan nagy AI-cégekkel, mint az Anthropic és az OpenAI. A cikk szerint a filmes szakma jelentős munkahely-visszaeséssel küzd, egyes érintettek szerint a produkciós munka mintegy 35 százalékkal csökkent. A lap szerint a Netflix bejelentette, hogy 2026-ban 1000 címéből 300-ban használt AI-t, miközben egyes rendezők, például Ron Howard, egyre inkább alkalmazzák a technológiát. A képzésben részt vevő alkotók vegyes érzésekről számolnak be: van, aki beletörődött a helyzetbe, van, aki bűntudatot érez amiatt, hogy saját szakmája kiváltásához járul hozzá.

Cohere: hét alapelvben foglalja össze az AI-biztonság kereteit

A Cohere hivatalos blogbejegyzése – amely eredetileg 2023. november 14-én jelent meg – amellett érvel, hogy a generatív AI biztonságáról szóló vita ma túlságosan homályos és szenzációhajhász, ezért nehéz azonosítani a valós kockázatokat. A cég szerint a károkat három csoportba érdemes sorolni: a felhasználókat érő közvetlen kár (például sztereotípiáknak való kitettség), a rendszerhibákból eredő társadalmi kár, valamint a rosszhiszemű szereplők által okozott kár, mint a spam vagy a félretájékoztatás. A cikk hangsúlyozza, hogy a nyelvi modellek torzításának forrását – legyen az a modell felépítése, a betanító adat vagy a felhasználás módja – pontosan be kell azonosítani ahhoz, hogy hatékony mérési és korrekciós módszereket lehessen kidolgozni. A Cohere állítása szerint az algoritmikus méltányosság kutatási hagyománya adja a legígéretesebb alapot az AI-biztonsági munkához.