2026. július 15., szerda · Társadalom

Új könyv tárja fel az ELIZA chatbot eredeti forráskódját és ismeretlen történetét

Az Inventing ELIZA című új könyv szerzői az MIT archívumából előkerült eredeti forráskód alapján mutatják be az 1960-as évek legendás chatbotjának eddig ismeretlen részleteit. A WIRED cikkrészlete szerint a kutatás feltárta, hogy az ELIZA programnak több változata és személyisége létezett a közismert DOCTOR szkripten túl. A könyv újravizsgálja Joseph Weizenbaum alkotását, aki megdöbbenve tapasztalta, hogy a felhasználók érzelmi kötődést alakítottak ki a géppel – ez az észrevétel máig releváns a mai chatbotokkal, köztük a ChatGPT-vel kialakított emberi kapcsolatok megértésében. A szerzők szerint az ELIZA története számos félreértéssel terhelt, amelyeket a forráskód elemzése segít tisztázni.

Miért fontos?

Az ELIZA eredeti forráskódjának feltárása segít megérteni, miért osztanak meg az emberek személyes információkat chatbotokkal – ez a mai AI-korszakban különösen aktuális kérdés.

Források

WIRED

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #ELIZA#ember-gép interakció

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 15., szerda napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Hollywoodi alkotók pénzért tanítják be az AI-t saját szakmájukra

A The Guardian riportja szerint díjnyertes forgatókönyvírók, rendezők és producerek vállalnak alkalmi munkát, amelyben mesterséges intelligencia modelleket tanítanak be olyan feladatokra, mint forgatókönyvírás vagy forgatási ütemterv készítése. A képzési ügynökségek óránként 12-200 dollárt fizetnek, és szerződésben állnak olyan nagy AI-cégekkel, mint az Anthropic és az OpenAI. A cikk szerint a filmes szakma jelentős munkahely-visszaeséssel küzd, egyes érintettek szerint a produkciós munka mintegy 35 százalékkal csökkent. A lap szerint a Netflix bejelentette, hogy 2026-ban 1000 címéből 300-ban használt AI-t, miközben egyes rendezők, például Ron Howard, egyre inkább alkalmazzák a technológiát. A képzésben részt vevő alkotók vegyes érzésekről számolnak be: van, aki beletörődött a helyzetbe, van, aki bűntudatot érez amiatt, hogy saját szakmája kiváltásához járul hozzá.

Cohere: hét alapelvben foglalja össze az AI-biztonság kereteit

A Cohere hivatalos blogbejegyzése – amely eredetileg 2023. november 14-én jelent meg – amellett érvel, hogy a generatív AI biztonságáról szóló vita ma túlságosan homályos és szenzációhajhász, ezért nehéz azonosítani a valós kockázatokat. A cég szerint a károkat három csoportba érdemes sorolni: a felhasználókat érő közvetlen kár (például sztereotípiáknak való kitettség), a rendszerhibákból eredő társadalmi kár, valamint a rosszhiszemű szereplők által okozott kár, mint a spam vagy a félretájékoztatás. A cikk hangsúlyozza, hogy a nyelvi modellek torzításának forrását – legyen az a modell felépítése, a betanító adat vagy a felhasználás módja – pontosan be kell azonosítani ahhoz, hogy hatékony mérési és korrekciós módszereket lehessen kidolgozni. A Cohere állítása szerint az algoritmikus méltányosság kutatási hagyománya adja a legígéretesebb alapot az AI-biztonsági munkához.

Egy év alatt megugrott az amerikaiak adatközpont-ellenessége

A Heatmap News ismételt felmérése szerint az amerikaiak 75 százaléka ellenzi, hogy adatközpontot építsenek a lakóhelye közelében, ezen belül 61 százalék „határozottan” ellenzi azt. Egy évvel korábban a vélemények szinte kiegyenlítettek voltak: 43 százalék támogatta, 42 százalék ellenezte az építkezéseket, a fordulat idén februárban kezdődött. A Heatmap News újságírója, Robinson Meyer szerint ez „gyors és masszív elmozdulás” a közvéleményben. A tendenciát egy májusi Gallup-felmérés is megerősíti, amely 71 százalékos ellenzést mért, ebből 48 százalék volt „határozottan” ellenző. A felmérések szerint a legfőbb aggályok a helyi áramárak emelkedése, a vízfelhasználás és a földhasználat körül összpontosulnak, és a téma a kampányban már olyan kérdéseket is megelőz népszerűségben, mint a rasszizmus vagy Izrael.

Az AI-tudatosság vitája elfedheti a vállalati felelősséget

A MIT Technology Review véleménycikke szerint az AI állítólagos „tudatosságáról” és „autonómiájáról” szóló viták elterelik a figyelmet a fejlesztő cégek felelősségéről. A szerző szerint olyan vezetők, mint Demis Hassabis, Dario Amodei és Sam Altman az „emberfeletti” rendszerek szabályozását sürgetik, míg az effektív altruizmushoz köthető filozófusok azt vitatják, van-e jogunk irányítani ezeket – de végeredményben mindkét tábor azt sugallja, az AI túl fejlett ahhoz, hogy bárkit felelősségre vonjanak érte. A cikk felidézi, hogy az Anthropic egy blogbejegyzésben egy „J-space” nevű, a globális munkatér-elmélethez hasonló belső folyamatot ír le modelljében, anélkül, hogy tudatosnak nevezné azt. Kitér arra is, hogy egy OpenAI-ügynök jogosulatlan online tevékenysége után Sam Altman vitát nyitott a „szingularitásról”, míg William MacAskill filozófus az AI-rendszerek jogi védelmét szorgalmazta.