Szervezet · Üzlet · ellenőrizve 29 napja
Meta AI
A Meta vállalat mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási és termékfejlesztési szervezete, amely a Llama nyelvi modelleket és AI-asszisztenst fejleszti.
Más néven: Meta AI Research, FAIR, Facebook AI Research
A Meta AI a Meta (korábban Facebook) mesterséges intelligenciáért felelős szervezeti egysége, amely magában foglalja az alapkutatást végző FAIR (Facebook/Fundamental AI Research) csoportot, valamint a termékorientált fejlesztéseket. A szervezet célja mind az alapvető AI-technológiák tudományos fejlesztése, mind ezek beépítése a Meta platformjaiba, például a Facebookba, Instagramba és WhatsAppba.
A Meta AI legismertebb eredménye a Llama nyílt súlyozású nagy nyelvi modellcsalád, amelyet a vállalat kutatók és fejlesztők széles köre számára tesz elérhetővé, jelentősen hozzájárulva a nyílt forráskódú AI-ökoszisztéma bővüléséhez. Emellett a szervezet nevéhez fűződik a Meta AI nevű chatbot-asszisztens is, amely a vállalat üzeneküldő és közösségi alkalmazásaiba integrálódik, valamint számos gépi tanulási kutatási publikáció és eszköz, például a PyTorch keretrendszer fejlesztésében is szerepet vállalt.
A Meta AI jelentősége abban áll, hogy az iparág egyik legnagyobb erőforrásokkal rendelkező szereplőjeként aktívan formálja a nyílt és zárt AI-modellek közötti versenyt, miközben kutatásaival hozzájárul a gépi tanulás, a számítógépes látás és a természetesnyelv-feldolgozás tudományos fejlődéséhez.
Kapcsolódó szereplők és fogalmak
Meta AI a hírekben
-
Meta bemutatta a Muse Spark 1.2 multimodális képességeit
A Meta AI Research a nyílt súlyú kiadás előtt új értékelési eredményeket és demókat tett közzé a kódolásra fókuszáló Muse Spark 1.2 modellről, amelynek vizuális megértési és következtetési képességeit korábban már előzetesen bemutatták. A vállalat állítása szerint a modell képekből vagy videókból működő weboldalakat és játékokat tud generálni, ahol a helyesség mércéje az, hogy az eredmény megjelenik és a szándékolt módon viselkedik. Ezt egyelőre csak a Meta saját demonstrációi és értékelései támasztják alá, független megerősítés nincs. A cég szerint egy speciális modellváltozat robotvezérlőként működhet egy kétszintű rendszerben, ahol a magas szintű tervező részfeladatokra bontja a célt, ezeket pedig egy alacsony szintű Vision-Language-Action szabályzat hajtja végre.
-
Guardian-olvasók gúnyosan reagáltak Zuckerberg AI-ügynök ígéretére
A Guardian augusztus 10-i cikke szerint Mark Zuckerberg azt állította: mindenkinek lesz egy rendkívül képes személyes AI-ügynöke, amely megérti a felhasználót, céljait és mindent, amit fontosnak tart, és ezt bármilyen eszközön, akár szemüvegen keresztül is elérhetővé teszi a Meta. A cikk kapcsán a lap egyik olvasója, Peter Wallis gúnyos levelet küldött a szerkesztőségnek, megjegyezve, hogy erre a célra már létezik egy eszköz: az emberi agy. A levél a Meta nemrég bemutatott, nyílt súlyozású AI-modelljével összefüggésben született, amelyet a cégvezető a „szuperintelligens” AI mindenki számára elérhetővé tételének részeként hirdetett. A beszámoló tehát nem új technikai fejlesztésről szól, hanem a közönség szkeptikus, ironikus reakciójáról a Meta vezérigazgatójának marketingnyelvű kijelentésére.
-
Müncheni bíróság: a Suno AI-zenegenerátor megsértette a szerzői jogokat
A müncheni bíróság a GEMA német zenei jogkezelő szervezet keresetére kimondta, hogy a Suno AI-zenegenerátor megsértette a szerzői jogokat mind a betanítási folyamat, mind a kimenetek miatt. Az ügy hat ismert dalt érintett, köztük az „Atemlos durch die Nacht” és a „Rasputin” című számokat, és a bíróság szerint mind a hat mű felismerhetően, reprodukálható formában megtalálható a Suno 3.5 és 4 modelljeiben, amit a mesterséges intelligencia kutatásában „memorizációnak” neveznek. A bíróság elutasította a Suno amerikai jog szerinti fair use védekezését, és Suno azon érvét is, hogy a felhasználói promptok megszakítják a felelősségi láncot: a testület egyértelműen a Sunót, nem a felhasználókat tette felelőssé, mivel a vállalat választotta ki a betanítási adatokat és építette fel a modelleket. A GEMA a legtöbb ponton pert nyert, eltiltást, adatszolgáltatást és kártérítést is elérve.
-
Zuckerberg személyes AI-ügynökökre tenne rá mindent, a Meta részvényei zuhannak
A Meta második negyedéves eredményjelentésén Mark Zuckerberg vázolta a cég új irányát: olyan személyes AI-ügynököket akar piacra vinni, amelyek a felhasználók helyett dolgoznak céljaik, egészségük, kapcsolataik vagy pénzügyeik terén. A vezérigazgató szerint a kódolásban már bevált ügynök-modellt kellene fogyasztói szintre hozni, ahol a termék önmagában, technikai tudás nélkül is működik. A Financial Times szerint a bejelentés ellenére a Meta részvényei visszaestek, mivel a növekvő AI-költségek és a gyengébb bevételi kilátások aggasztják az elemzőket. Zuckerberg a WhatsAppon és Messengeren futó üzleti ügynököket is kiemelte, amelyeket állítása szerint hetente több mint egymillió vállalkozás használ, és amelyek az Instagramra is kiterjednek. A cég konkrét részleteket a személyes ügynökökről még nem közölt, azt „hamarosan” ígérte.
-
A Meta új AI-reklámja egy világvégéről szóló David Bowie-dalt használ optimista üzenetként
A Meta új, mesterséges intelligenciára fókuszáló imázsreklámja David Bowie Five Years című dalát használja optimista aláfestésként, miközben az eredeti szám egy disztópikus világvégéről szól. A WIRED cikke szerint a hirdetés gondosan válogatott dalrészleteket emel ki, amelyek a technológiai jövőbe vetett hitet sugallják, ugyanakkor kihagyja a dal nyitó sorait, amelyek a Föld pusztulásáról szólnak. A Meta szóvivője, Francis Brennan Bowie egy 1972-es nyilatkozatát idézte, amely szerint a zenész a jövővel kapcsolatos optimizmust kívánta közvetíteni. A BowieBible.com ugyanakkor megjegyzi, hogy a dal egy disztópikus rémálmot fest le, a dobos Mick Woodmansey pedig 2018-ban elmondta, hogy Bowie sírva énekelte fel a számot. A Pitchfork munkatársa szerint a dalok kontextusból kiragadása reklámokban bevett gyakorlat.
-
A Meta saját AI-vízjel rendszert fejlesztett, pedig a Google SynthID-je már létezik és elterjedt
A Meta júliusban bemutatta a Content Seal nevű láthatatlan vízjel-technológiát, amely az AI által generált képekbe ágyaz rejtett jelzéseket a hamisítások felismerése érdekében. A The Verge elemzése szerint a rendszer működése nagyon hasonló a Google már bevált SynthID megoldásához, amelyet az OpenAI is átvett. A cikk rámutat, hogy a Content Seal egyelőre csak egy külön webes eszközön keresztül használható, a Meta saját platformjaiba – például a Meta AI chatbotba – még nem építették be a felismerési képességet. A Meta szóvivője szerint vizsgálják, hogyan tudnák a felismerést közelebb vinni a felhasználókhoz. A The Verge szerzője megkérdőjelezi, miért nem csatlakozott a Meta inkább a SynthID-hez, különösen annak fényében, hogy a vállalat maga is tagja a C2PA tartalom-hitelesítési koalíciónak.
-
Volt Meta-alkalmazottak beperelték a céget: szerintük az AI-alapú értékelés a védett távolléten lévőket büntette az elbocsátásoknál
Huszonhat korábbi Meta-alkalmazott pert indított egykori munkáltatója ellen azzal a váddal, hogy a vállalat mesterséges intelligenciára épülő belső eszközökkel – köztük a Metamate nevű AI-asszisztenssel és egyéb token-használatot mérő rendszerekkel – pontozta és rangsorolta a dolgozókat az elbocsátási listához. A kereset szerint a rendszer nem vette figyelembe a szülői vagy egészségügyi szabadságon lévők helyzetét, így azok aránytalanul gyakran kerültek az elküldendők közé, ami a felperes munkavállalók állítása szerint szövetségi és tagállami törvényeket sértett. Az elbocsátások a Meta 2025. májusi, mintegy nyolcezer fős létszámcsökkentéséhez kötődnek. A Meta szóvivője a The Verge-nek nyilatkozva cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a munkaerő-gazdálkodási döntéseket emberek hozták, nem mesterséges intelligencia.
-
Terrorszervezetek rendszeresen használják a nagy AI chatbotokat támadástervezéshez és fegyverkészítéshez
A Cambridge-i CASP kutatója, Antonia Jülich 27 volt Boko Haram-tag 57 interjúján alapuló tanulmánya szerint az ISIS már 2023 óta oktatja a prompt engineering és jailbreak technikákat, és nigériai Boko Haram-parancsnokokat is kiképzett az AI biztonsági szűrők megkerülésére. A tanulmány szerint a Boko Haram mindkét frakciója dedikált AI-egységeket hozott létre, és a ChatGPT-t, Claude-ot, Geminit, Grokot, Meta AI-t és DeepSeeket használják támadástervezésre, robbanóeszközök fejlesztésére és műveleti biztonságra. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a biztonsági szűrők nem képesek megbízhatóan megakadályozni a visszaéléseket – az Anthropic maga is elismerte, hogy a jailbreakek valószínűleg soha nem lesznek teljesen kiküszöbölhetők. Jülich szerint bár a csoport AI-használata egyelőre hagyományos, a tömegpusztító fegyverekhez való AI-segítség kockázatát komolyan kell venni.
-
A Meta AI-szemüvegének Super Sensing funkciója titokban rögzíthet mindent – belső vita az adatvédelemről
A The Decoder és a TechCrunch részletes beszámolói szerint a Meta egy Super Sensing nevű prototípus-funkciót tesztel AI-szemüvegein, amely folyamatosan rögzíti a viselő környezetét: néhány másodpercenként fotót készít és hangot vesz fel. A felhasználó utólag megkérdezheti az AI-t bármiről, amit látott vagy hallott. A jelenlegi Ray-Ban szemüvegekkel ellentétben a Super Sensing módban a LED-jelzőfény nem világítana, így a környezetben lévők nem tudnák, hogy rögzítik őket – ez belső vitát váltott ki a cégnél. A TechCrunch arra mutat rá, hogy a Meta egyidejűleg egy új biztonsági frissítést is bejelentett, amely letiltja a kamerát, ha a LED-fényt megrongálják, elismerve ezzel, hogy egyes felhasználók szándékosan rejtették el a felvételt jelző fényt. A cég azt is fontolgatja, hogy a begyűjtött adatokat saját AI-modelljeinek tanítására használja.
-
A Midjourney arra kéri a bíróságot, hogy a hollywoodi stúdiók fedjék fel saját AI-használatukat
A Midjourney a Disney, a Universal és a Warner Bros. elleni szerzői jogi perben arra kéri a bíróságot, hogy a stúdiók ne csak a fogyasztói termékekben megjelenő, hanem teljes körű belső mesterséges intelligencia-használatukra vonatkozó dokumentumokat is kötelesek legyenek bemutatni a feltárási eljárás során. A startup állítása szerint a stúdiók visszatartott iratai bizonyíthatnák, hogy a nagy stúdiók maguk is engedély nélküli szerzői jogi tartalmakra tanítanak AI-modelleket – például belső storyboard-készítéshez –, ami iparági gyakorlatot igazolna, és alátámasztaná a Midjourney fair use védekezését. A stúdiók vezető ügyvédje szerint a kérés csupán halászexpedíció.
-
AI-biztonsági aggodalmak: titkos rendszerek sérülékenységei és tiltott chipek feketepiaca
Az Anthropic Mythos nevű AI-modellje sebezhetőségeket talált az amerikai kormány titkosított rendszereiben, ami komoly biztonsági kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államok nyomást gyakorol a Metára, hogy fogadja el az AI-rendszereinek független biztonsági felülvizsgálatát, miután aggodalmak merültek fel a technológia kockázataival kapcsolatban. Kínában az Nvidia tiltott AI-chipjeinek feketepiaci ára megduplázódott az exportkorlátozások következtében. A Wall Street eközben esett, miután a befektetők kételkedni kezdtek az AI-infrastruktúrára fordított hatalmas kiadások megtérülésében, különösen a félvezető szektorban.
