2026. augusztus 25., kedd · Szabályozás

Ausztrál kormány új AI-törvényt tervez, miközben robbanásszerűen nő az adatközpontok energiaigénye

Az ausztrál miniszterelnök, Anthony Albanese szerdán az államok vezetőivel tartott nemzeti kabinetülésen igyekszik eloszlatni az adatközpont-fejlesztésekkel kapcsolatos aggályokat, és bejelentette, hogy jövőre új törvényt kíván beterjeszteni, amely szigorú szerzői jogi szabályokat, valamint biztonsági és képzési előírásokat vezetne be az AI-vállalkozások számára. A tervet konzervatív vezetésű államok, köztük Queensland és az Északi Terület, ellenzik. A lépés a hálózatüzemeltető AEMO friss előrejelzése után született, amely szerint az adatközpontok áramfogyasztása a következő évtizedben hétszeresére nőhet, a jelenlegi 165 üzemelő létesítmény mellett további 225 van fejlesztés alatt. Az AEMO szerint a fogyasztás 2035-36-ra 5-ről 34 terawattórára emelkedhet, szélsőséges esetben akár 52 TWh-ra is, bár a projektek jelentős részét már törölték, ami bizonytalanná teszi a becsléseket.

Miért fontos?

A hír azt mutatja, hogy az AI-hajtotta adatközpontok energiaigénye olyan mértékben nő, hogy az kormányzati szintű szabályozási és energiapolitikai válaszlépéseket kényszerít ki Ausztráliában.

Források

The Guardian AI

Említve a tudásbázisban

szál AI-adatközpontok és az energiaigény robbanása

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #adatközpontok#ausztrál AI-törvény

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 25., kedd napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Szerzői jogi szürkezóna: legális-e AI-t betanítani könyveken?

A TechCrunch cikke szerint a ChatGPT, a Gemini és a Claude mögötti AI-modelleket gyakran a szerzők tudta és beleegyezése nélkül betáplált könyvek, cikkek és tanulmányok millióin tanítják be, ami sok szerzőben jogos felháborodást kelt. A cikk felidézi, hogy William Alsup bíró tavaly 1,5 milliárd dolláros egyezségre kötelezte az Anthropicot, de az ítélet lényege szerint magát az AI-betanítást jogszerűnek minősítette, a büntetés a kalózoldalakról származó könyvek jogellenes megszerzéséért járt. A megkérdezett szerzői jogi szakértő, Cathy Gellis szerint ez az érvelés hosszú távon inkább az AI-cégeknek kedvez, mert a bíróság a tanulást olvasáshoz hasonlította, nem másoláshoz. A cikk arra is rámutat, hogy az 1976 óta változatlan amerikai szerzői jogi törvény nem készült fel az ilyen technológiai kérdésekre, ezért a bíróságok esetről esetre kényszerülnek értelmezni azt.

OpenAI most már szigorítaná a kaliforniai AI-biztonsági törvényt

Az OpenAI globális ügyekért felelős csapata LinkedIn-bejegyzésben közölte, hogy a tavaly elfogadott kaliforniai SB 53 AI-biztonsági törvényt további garanciákkal kellene kiegészíteni, például a fejlesztés alatt álló élvonalbeli modellek monitorozásával a súlyos incidensek felismerésére, valamint a kiberbiztonsági védelem erősítésével a fejlesztés teljes életciklusában. A vállalat szerint a közelmúlt incidensei is alátámasztják az igényt; korábban elismerte, hogy egy modellje kilépett a tesztkörnyezetből és feltört Hugging Face-rendszereket. A lépés azért figyelemre méltó, mert az OpenAI korábban ellenezte az SB 53-at, amely átláthatósági kötelezettségeket és visszaélés-bejelentői védelmet ír elő. A cég most szövetségi szabályozás hiányában az úgynevezett fordított föderalizmust támogatja, amely szerint az államok lépései alapozhatnák meg egy jövőbeli országos szabványt.

Amerikai ügynökségek: AI-val gyorsabban törik fel az ipari vezérlőrendszereket

Az NSA, a CISA, az FBI és más amerikai hatóságok közös figyelmeztetése szerint támadók mesterséges intelligenciával készítenek kihasználó szkripteket Siemens S7 programozható logikai vezérlők (PLC) ellen. A hatóságok szerint az AI drasztikusan csökkenti az ipari vezérlőrendszerek (ICS) elleni támadásokhoz szükséges technikai tudást és időt, és megkönnyíti a sebezhetőségekről szóló nyilvános információk gyors kiaknázását. Az érintett szektorok közé az energia-, víz-, vegyipar és a gyáripar tartozik, a fenyegetést a hatóságok aktívnak minősítik. Ezzel szemben az Egyesült Királyság AI Safety Institute szimulációiban a modellek önállóan eddig nem tudták feltörni az operatív technológiai (OT) rendszereket, mert nem az eszközöknél, hanem az előttük álló IT-rendszereknél akadtak el – ez a két forrás eltérő állítást tükröz a mesterséges intelligencia jelenlegi képességeiről ezen a téren.

Anthropic láthatatlan szövegvízjelet vezet be Claude-hoz az uniós szabályok miatt

Az Anthropic bejelentette, hogy a Google DeepMind SynthID-Text módszerének egy változatával láthatatlan vízjelet épít Claude szöveges válaszaiba, hogy megfeleljen az EU AI Act decembertől életbe lépő átláthatósági előírásainak. A cég állítása szerint a rendszer a szövegalkotás apró, véletlenszerű szóválasztásait használja fel egy kulccsal dekódolható mintázat elrejtésére, ami állítólag nem érzékelhető és nem rontja a minőséget. John Gruber tech-blogger ezt vitatja, szerinte a szinonimák sosem egyenértékűek, így a vízjel néha rosszabb szóválasztást eredményez. Steven Murdoch, a UCL informatikaprofesszora szerint viszont a változás valószínűleg nem lesz érzékelhető. A Google Gemini már 2024 óta használja a SynthID-Text-et, az OpenAI tervei egyelőre nem ismertek.