2026. szeptember 13., vasárnap · Társadalom

New Mexico-i ügyvédet bírságoltak ChatGPT által kitalált tanúk miatt

A New Mexico-i Legfelsőbb Bíróság szerdai végzésében 5000 dollárra bírságolta és bíróság megsértéséért elmarasztalta Stephen Aarons védőügyvédet, mert egy gyilkossági ügy fellebbezési beadványába ChatGPT-vel generált, teljesen kitalált tanúkat és hamis rendőri vallomásokat épített be. A bíróság szerint a brief négy, kizárólag a mesterséges intelligencia által kitalált tanú nevében – Michelle Amarillo és Sanchez rendőrök, valamint Manal Al-Jibury és Teresa Marquez – tartalmazott valótlan vallomásokat, továbbá pontatlanul idézett valós bírósági precedenseket. Aarons az augusztus 21-i meghallgatáson elismerte, hogy a beadványt ChatGPT segítségével készítette és a generált szöveg tényállításait nem ellenőrizte, mielőtt aláírta és benyújtotta azt. A bíróság fegyelmi eljárásra terjesztette az ügyet, Aarons pedig nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki, de „őszinte hibának” nevezte az esetet. A fellebbezés Oscar Renee Sandoval, egy korábban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kliens ügyét érintette.

Miért fontos?

Stephen Aaronst 5000 dolláros bírsággal sújtották és fegyelmi eljárás elé állították, mert egy gyilkossági fellebbezésbe négy, ChatGPT által kitalált, névvel ellátott tanú vallomását építette be ellenőrzés nélkül.

Források

The Verge Ars Technica

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #ChatGPT#jogi AI-hallucináció

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. szeptember 13., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Mesterséges intelligencia: nő a bizalmatlanság és a használat is

A MIT Technology Review cikke szerint világszerte egyszerre figyelhető meg erős ellenszenv és tömeges használat a mesterséges intelligenciával szemben. A lap a Pew Research adataira hivatkozva írja, hogy az amerikai felnőttek fele ma már használ chatbotot, ami több mint duplája a 2023-as aránynak, ugyanakkor több amerikai vár negatív, mint pozitív hatást az AI-tól, és a fiatalok közt a legerősebb a pesszimizmus. A Stanford Egyetem jelentése szerint a világ lakosságának több mint fele ideges az AI-termékektől, a Gallup májusi felmérése alapján pedig az amerikaiak 71 százaléka ellenezné egy új AI-adatközpont építését a lakóhelyén. A Sensor Tower piackutató cég szerint a ChatGPT 2025 májusában elérte az egymilliárd havi felhasználót, a Google DeepMind Gemini pedig júliusban 950 millió felhasználónál tartott. A cikk a két ellentétes tendenciát egyelőre csak lehetséges magyarázatokkal köti össze, bizonyított okozati kapcsolatot nem állít. A Financial Times rövid híre szerint az AI-szabályozásról alkotott vélemények is egyre megosztottabbá válnak az üzleti világban.

ChatGPT segített összehozni egy évtizedek óta szétszakadt családot

A The Guardian cikke szerint egy Kanadában élő, indiai származású férfi, Avtar Singh, aki gyerekkorában rokonoktól nevelkedett, majd kilencévesen egyedül repült ki Kanadába a szüleihez, végül ChatGPT segítségével talált rá elveszett rokonaira. A lap beszámolója szerint a chatbot segített összekötni Avtar történetét egy Nicci nevű nővel, akit egy Avtar születése előtt félbehagyott féltestvér sorsa foglalkoztatott. A cikk konkrét részleteket nem közöl arról, milyen technikai módon dolgozta fel a ChatGPT az információkat, csak azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia eszközként szolgált a családi szálak felkutatásában. A történet inkább emberi és társadalmi vonatkozású, mint technológiai áttörés: azt mutatja, hogyan használhatják emberek a mindennapi AI-eszközöket személyes, érzelmi célokra is.

A ChatGPT válaszol, de a nem-tudás néha közelebb visz az igazsághoz – esszé az AI és a spiritualitás határáról

A Guardian véleménycikkében Amy Galliford, keresztény szerző azt vizsgálja, hogyan vette át a ChatGPT a hagyományos imádság és kontempláció szerepét a mindennapjaiban. Saját tapasztalata szerint kezdetben receptekre és költészeti kísérletekre használta a chatbotot, majd egyre inkább személyes kérdésekben – kapcsolatokban, szokásokban, sőt a jövőjével kapcsolatban – is hozzá fordult válaszokért. Galliford elismeri, hogy racionálisan tudatában van az AI hallucinációinak és morális kötelezettségek hiányának, mégis megnyugtatónak érzi az ötpontos tervek rendezettségét és a szintetikus bizonyosságot. A cikk Simone Weil misztikus gondolkodóra hivatkozva állítja, hogy az ima lényege a figyelem, és az Isten hallgatása is a kapcsolat egy formája – szemben az AI azonnali, de felszínes válaszaival. A szerző szerint a kérdés és válasz közötti tér elvesztése szegényebbé teheti a gondolkodást.

A ChatGPT-naplókat bizonyítékként használták az LA-i tűzvész perében, de az esküdtszék nem győződött meg

A Los Angeles-i Palisades tűzvész ügyében Jonathan Rinderknecht ellen gyújtogatás vádjával indított perben az ügyészség a hagyományos bizonyítékok – iPhone-helyadatok, kamerafelvételek, tanúvallomások – mellett a vádlott ChatGPT-beszélgetéseit is felhasználta. Az ügyészek szerint Rinderknecht tűzről készíttetett képeket a chatbottal, dühéről kérdezte, és azt firtatta, hogy vádolható-e valaki, ha a cigarettája okoz tüzet. Az esküdtszék azonban nem találta meggyőzőnek ezeket a naplókat: 10-2 arányban a védelem mellett szavaztak, így a bíró eredménytelen tárgyalást hirdetett. Az egyik esküdt a CBS LA-nek azt nyilatkozta, hogy a ChatGPT-használat nem bizonyít semmit, és kifejezetten feldühítette, hogy abból jellemhibára próbáltak következtetni.