Sztori-szál · Társadalom · ellenőrizve 5 napja
Az AI hatása a munkaerőpiacra
A generatív AI terjedése átalakítja a munkaerőpiacot: egyes feladatok automatizálódnak, míg új szakértelmek iránt nő a kereslet.
Ez a szál azt követi nyomon, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia, különösen a generatív AI-eszközök elterjedése a munka világát. A témát vállalati leépítési bejelentések, kutatóintézeti előrejelzések és nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, WEF) jelentései is folyamatosan napirenden tartják, miközben a vita arról szól, hogy az AI mennyiben helyettesíti, illetve mennyiben egészíti ki az emberi munkát.
A tét jelentős: érintettek a fehérgalléros szakmák (jogászok, programozók, ügyfélszolgálati munkatársak) éppúgy, mint bizonyos fizikai munkakörök, miközben új szerepek és szakértelmek (pl. AI-üzemeltetés, promptmérnökség, adatkurátori feladatok) jelennek meg. A gazdasági és társadalmi következmények - bérszínvonal, egyenlőtlenségek, átképzési igények, esetleges munkanélküliségi hullámok - hosszú távon formálhatják a foglalkoztatáspolitikát és az oktatási rendszereket is.
Érdemes követni ezt a szálat, mert a vállalati döntések, kormányzati intézkedések és kutatási eredmények együttesen rajzolják ki, hogy az AI-forradalom rövid és középtávon hogyan alakítja át a munkahelyek szerkezetét, valamint milyen alkalmazkodási stratégiákra van szükség egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
A szál fejleményei időrendben
-
4 millió dollárt gyűjtött a Fika Jobs AI-alapú videós állásinterjú-platformra
A stockholmi székhelyű Fika Jobs startup 4 millió dolláros finanszírozást szerzett, hogy videóközpontú munkaerő-felvételi platformját fejlessze. A rendszer AI-ügynököket alkalmaz az állásjelöltek interjúztatásához, miközben a felhasználók rövid videós profilokat tölthetnek fel magukról. A platform egyfajta hibridmegoldás: a LinkedIn szakmai hálózatosságát ötvözi a TikTok-szerű rövid videós formátummal.
-
Svájci kutatás: az AI csökkenti a junior állásajánlatok számát
Egy svájci tanulmány szerint a mesterséges intelligencia terjedése érzékelhetően csökkenti a belépő szintű, junior munkakörökre meghirdetett állásajánlatok számát. A kutatás arra utal, hogy a cégek egyre inkább az AI-eszközökre támaszkodnak olyan feladatok elvégzésénél, amelyeket korábban pályakezdő munkavállalók láttak el. Ez a tendencia különösen aggasztó a munkaerőpiacra frissen belépők szempontjából, hiszen kevesebb lehetőségük nyílik tapasztalatot szerezni.
-
Az OpenAI az Uber India vezetőjét csábította el indiai terjeszkedéséhez
Az OpenAI leigazolta az Uber India vezérigazgatóját, hogy irányítsa az USA-n kívüli legnagyobb piacát, Indiát. A lépés az OpenAI folyamatosan bővülő indiai stratégiájának része, amely irodanyitásokat, helyi partnerségeket és aktív munkaerő-felvételt foglal magában. India stratégiai szempontból kiemelten fontos a vállalat számára, mind a felhasználói bázis mérete, mind a technológiai tehetségek elérhetősége miatt.
-
Félelem és kiábrándulás egy skót faluban, amelyet AI-adatközpont helyszínéül választottak
A The Guardian beszámolója szerint a skót Lanarkshire-ben található Newarthill lakói egyre inkább úgy érzik, félrevezették őket az AI-adatközpont fejlesztés ígért előnyeivel kapcsolatban. Az Oakes Energy Services képviselői tavaly késő ősszel házról házra járva ajánlottak ingyenes napelemeket, fákat vagy készpénzt az ingatlanokért – a helyiek szerint ezek nem kikényszeríthető, írásos ígéretek. Két hónappal később a brit kormány Lanarkshire-t jelölte ki az egyik AI növekedési övezetnek.
-
Mesterséges intelligencia és robotautonómia: hogyan válhatnak az önálló robotok a munkahelyek és otthonok részeivé
A Boston Dynamics szoftverért felelős alelnöke, Matt Malchano az Ars Technica cikkében ismertette, hogy míg 15 évvel ezelőtt a robotautonómia célja csupán az A pontból B pontba való navigáció volt, ma már az MI fejlődésének köszönhetően összetett feladatsorozatok önálló végrehajtása is elképzelhető. A cikk szerint a megerősítéses tanulás (2010-es évek) és a nagy alapmodellek (2020-as évek) tették lehetővé, hogy a robotok képesek legyenek megérteni és végrehajtani komplex feladatokat emberi felügyelet nélkül. A terület több vezető kutatót motivált startupok alapítására, és milliárdos befektetéseket vonzott. Az áttörés ellenére a forrás hangsúlyozza, hogy az autonómia továbbra is "mozgó célpont", ahol a robotok egyre nagyobb, de még korlátozott részhalmazát tudják ellátni az emberi képességeknek.
-
Volt Meta-alkalmazottak beperelték a céget: szerintük az AI-alapú értékelés a védett távolléten lévőket büntette az elbocsátásoknál
Huszonhat korábbi Meta-alkalmazott pert indított egykori munkáltatója ellen azzal a váddal, hogy a vállalat mesterséges intelligenciára épülő belső eszközökkel – köztük a Metamate nevű AI-asszisztenssel és egyéb token-használatot mérő rendszerekkel – pontozta és rangsorolta a dolgozókat az elbocsátási listához. A kereset szerint a rendszer nem vette figyelembe a szülői vagy egészségügyi szabadságon lévők helyzetét, így azok aránytalanul gyakran kerültek az elküldendők közé, ami a felperes munkavállalók állítása szerint szövetségi és tagállami törvényeket sértett. Az elbocsátások a Meta 2025. májusi, mintegy nyolcezer fős létszámcsökkentéséhez kötődnek. A Meta szóvivője a The Verge-nek nyilatkozva cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a munkaerő-gazdálkodási döntéseket emberek hozták, nem mesterséges intelligencia.
-
Per a Meta ellen: volt dolgozók szerint MI-rendszerek döntöttek az elbocsátásokról, nem emberek
Huszonhat volt Meta-alkalmazott keresetet nyújtott be a kaliforniai szövetségi bíróságon, amelyben azt állítják, hogy a vállalat nyolcezer fős tömeges leépítésénél belső MI-rendszerek – köztük a Metamate nevű eszköz, billentyűleütés-figyelő szoftverek és MI-használati mutatók – válogatták ki az elbocsátandókat, nem pedig a munkát ismerő vezetők. A kereset szerint a rendszer hátrányosan érintette a fogyatékossággal élőket és a védett távolléten lévőket, mert az értékelési szempontok – például az MI-eszközök használatának mértéke – eleve nem tükrözhették az ő teljesítményüket. A Meta cáfolta a vádakat, közleményében hangsúlyozva, hogy a munkaerő-gazdálkodási döntéseket emberek hozták, nem mesterséges intelligencia. A Reuters szerint ez az első ismert per, amely nagyvállalatnál támadja az MI alkalmazását elbocsátási döntéseknél.
-
Az AI a toborzásban az embereknél is hajlamosabb sztereotípiák kialakítására – új kutatás
A Princeton Egyetem és a Chicagói Egyetem kutatói szimulált felvételi kísérletben vizsgálták, hogyan alakítanak ki sztereotípiákat a nagy nyelvi modellek. A ChatGPT-t, a Claude-ot és a Geminit is magában foglaló tesztben a modellek fiktív etnikai csoportokba tartozó jelölteket értékeltek negyven körön át, miközben minden jelölt valójában azonos eséllyel teljesített sikeresen. Az eredmények szerint a modellek a korai tapasztalatok alapján gyorsan elkezdték szegregálni a jelölteket, és a kutatók szegregációs skáláján mintegy 65 százalékkal magasabb értéket értek el az emberi résztvevőknél – az OpenAI o3 modellje közel a maximális szintet produkálta. A kutatók szerint az LLM-ek különösen hajlamosak kevés adatból általánosítani, ami az ágens-alapú, felhasználói részleteket megjegyző modellek terjedésével fokozott kockázatot jelent a munkaerő-felvételi döntésekben.
-
Egyelőre elmarad a megjósolt AI-s munkahely-apokalipszis
Az Anthropic márciusi elemzése szerint 2022 vége óta nincs kimutatható munkanélküliség-növekedés azoknál a foglalkozásoknál, amelyeket a mesterséges intelligencia leginkább érinthetne, és a Claude chatbot a technikailag elérhető feladatoknak is csak töredékét, a számítástechnikai-matematikai kategóriában mintegy 33 százalékát látja el. Ez szemben áll az Anthropic társalapítója, Dario Amodei korábbi kijelentéseivel, miszerint az AI egy-öt éven belül a belépő szintű állások felét megszüntetheti. A Guardian cikke szerint még Sam Altman, az OpenAI vezetője is óvatosabbá vált, májusban azt mondta, nem számít olyan mértékű munkahely-apokalipszisre, amilyet egyes AI-cégek hangoztatnak. A cikk szerint a termelékenységnövekedés lassabb volt az elmúlt három évben, mint a kilencvenes évek internetes fellendülése idején, és a Nasdaq index júniusi csúcsa óta mintegy 8 százalékot esett.
-
MIT Technology Review szatirikus AI-körképe: robotkezek, kibocsátás-csúcs és társkeresési bónusz
A MIT Technology Review havi „AI Hype Index” rovata idén ismét szubjektív listát állított össze a legutóbbi AI-hírekből. A lap szerint az 1X nevű cég júliusban bemutatott egy különösen ügyes robotkéz-páros prototípust, amelyet egyesek meglepően emberszerűnek találtak. A kiadvány szerint a nagy techcégek kibocsátása tovább nő az AI-infrastruktúra bővülése miatt, míg a koreai chipgyártó munkások az AI-boom miatt kapott hatalmas bónuszaik révén hirtelen keresett társkeresési partnerekké váltak. A cikk emellett röviden megemlíti a Grok chatbot vitatott fordítási funkcióját és a Meta okosszemüvegének adatvédelmi aggályait is, de ezekhez nem társít részletes forrást. A lista összességében a technológiai hype és a valós társadalmi hatások közötti feszültséget illusztrálja.
-
OpenAI szerint alaptalan az Apple üzleti titok pere
OpenAI hivatalos beadványban kérte egy szövetségi bírótól, hogy vessen el az Apple által júliusban indított pert, amely szerint volt Apple-alkalmazottak bizalmas dokumentumokat vittek magukkal az OpenAI hardverfejlesztéséhez. Az OpenAI állítása szerint a kereset megalapozatlan: Apple szerintük „általános” fejlesztési információkat minősít üzleti titoknak, és nem tett észszerű lépéseket ezek védelmére, a beadvány a pert „gyökeréig rothadtnak” nevezi. Az OpenAI szerint a Chang Liu nevű volt Apple-alkalmazott, akit fájlok letöltésével gyanúsítanak, csak korábbi kollégáinak segített, és a cég azzal is védekezik, hogy Apple a saját munkaerő-megtartási és AI-integrációs kudarcait próbálja perrel pótolni. A bíró október 1-jén tárgyalja a felmentési indítványt, míg Apple hétfőn ideiglenes intézkedést is kért a vitatott információk további felhasználásának megakadályozására.
-
OpenAI szerint alaptalan az Apple üzletititok-pere
OpenAI hivatalos beadványban kérte egy szövetségi bírótól, hogy utasítsa el az Apple által júliusban indított pert, amely szerint volt Apple-alkalmazottak bizalmas dokumentumokat vittek magukkal a cég hardverfejlesztéséhez. Az OpenAI állítása szerint a kereset megalapozatlan és „gyökeréig rothadt”: Apple szerintük általános fejlesztési információkat minősít üzleti titoknak, és nem tett észszerű lépéseket ezek védelmére. A cég azzal is érvel, hogy Chang Liu, a fájlletöltéssel gyanúsított volt Apple-alkalmazott csupán korábbi kollégáinak segített, illetve hogy Apple a saját munkaerő-megtartási és AI-integrációs kudarcait próbálja perrel pótolni. A bíró október 1-jén tárgyalja a felmentési indítványt, miközben Apple hétfőn ideiglenes intézkedést is kért a vitatott információk további felhasználásának megakadályozására.
-
Nvidia 1,5 milliárd dollárt fektet az OpenAI ohiói adatközpontjába
A Nvidia hétfőn bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárt fektet az SB Energybe, amely a SoftBankhoz és az OpenAI-hoz köthető adatközpont-fejlesztő. A TechCrunch által ismertetett SEC-dokumentumok szerint a befektetés biztosítja, hogy a Nvidia legyen a kizárólagos infrastruktúra-beszállító az OpenAI Cincinnati melletti Ports-Pike adatközpontjában, amelyhez akár 105 milliárd dollár hitelkeretet is nyújt, és amely 4,25 gigawattról 8 gigawattra bővülhet. A telephelyen egy 9,2 gigawattos, 33 milliárd dolláros földgáz erőmű is épül olyan területen, amely korábban az amerikai atomfegyver-programhoz szolgáltatott dúsított uránt. Az OpenAI saját közleménye csak azt erősíti meg, hogy csatlakozott a Ports-Pike projekthez, bővítve közösségi beruházásait és több ezer dél-ohiói munkahelyet támogatva.
-
Nvidia 1,5 milliárd dollárt fektet az OpenAI ohiói adatközpontjába
A TechCrunch által ismertetett SEC-dokumentumok szerint a Nvidia bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárt fektet az SB Energybe, a SoftBankhoz és az OpenAI-hoz köthető adatközpont-fejlesztőbe. A befektetés biztosítja, hogy a Nvidia legyen a kizárólagos infrastruktúra-beszállító az OpenAI Cincinnati melletti Ports-Pike adatközpontjában, amelyhez a chipgyártó akár 105 milliárd dollár hitelkeretet is nyújt. A létesítmény 4,25 gigawattról 8 gigawattra bővülhet, a helyszínen pedig egy 9,2 gigawattos, 33 milliárd dollár értékű földgáz erőmű is épül egy korábban katonai uránjátás területén. A TechCrunch szerint a földgázerőmű-építés költsége két év alatt 66 százalékkal nőtt, ami a beruházás árát is felhajtja. Az OpenAI saját közleménye csupán azt erősíti meg, hogy csatlakozott a Ports-Pike projekthez, amely dél-ohiói munkahelyeket és közösségi fejlesztéseket is támogat.
-
Hollywoodi alkotók pénzért tanítják be az AI-t saját szakmájukra
A The Guardian riportja szerint díjnyertes forgatókönyvírók, rendezők és producerek vállalnak alkalmi munkát, amelyben mesterséges intelligencia modelleket tanítanak be olyan feladatokra, mint forgatókönyvírás vagy forgatási ütemterv készítése. A képzési ügynökségek óránként 12-200 dollárt fizetnek, és szerződésben állnak olyan nagy AI-cégekkel, mint az Anthropic és az OpenAI. A cikk szerint a filmes szakma jelentős munkahely-visszaeséssel küzd, egyes érintettek szerint a produkciós munka mintegy 35 százalékkal csökkent. A lap szerint a Netflix bejelentette, hogy 2026-ban 1000 címéből 300-ban használt AI-t, miközben egyes rendezők, például Ron Howard, egyre inkább alkalmazzák a technológiát. A képzésben részt vevő alkotók vegyes érzésekről számolnak be: van, aki beletörődött a helyzetbe, van, aki bűntudatot érez amiatt, hogy saját szakmája kiváltásához járul hozzá.
